SCRIPTURAE PRIMUM ET SOLUM
A linkek (kék) az Ön által választott nyelven, irányítanak egy másik, ugyanazon a nyelven írt cikkre. Az angol nyelven írt kék linkek egy angol nyelvű cikkhez irányítanak. Ebben az esetben három másik nyelv közül választhat: spanyol, portugál és francia.
(A "Biblia elemi tanítása" cikk az "Örök élet" cikk után található)
Örök élet
A remény által nyújtott öröm a kitartásunk energiája
„Mikor pedig ezek kezdenek megtörténni, egyenesedjetek föl, és emeljétek föl a fejeteket, mert közeledik a megszabadításotok!"
(Lukács 21:28)
Miután leírta azokat a drámai eseményeket, amelyek megelőzték ennek a rendszernek a végét, a legszomorúbb időszakban, amelyet most élünk, Jézus Krisztus azt mondta tanítványainak, hogy „emeljék fel a fejüket”, mert reményünk beteljesedése nagyon közel.
Hogyan őrizhetjük meg az örömöt, miközben a személyes problémákban vagyunk? Pál apostol azt írta, hogy követnünk kell Jézus Krisztus mintáját: „Így hát, mivel a tanúknak ilyen nagy fellege vesz körül bennünket, dobjunk le mi is minden terhet és a minket könnyen behálózó bűnt, és kitartással fussunk a versenyen, amelyet elénk helyeztek, miközben hitünk főközvetítőjére és tökéletessé tevőjére, Jézusra szegezzük a tekintetünket. Ő az eléje helyezett örömért elszenvedte, hogy kínoszlopra feszítsék, nem törődve a szégyennel, és leült Isten trónjának a jobbjára. Tekintsetek hát figyelmesen arra, aki elviselte, hogy ilyen ellenségesen beszéljenek vele a bűnösök, akik a saját érdekeik ellen voltak, hogy így ne fáradjatok el és ne adjátok fel” (Héberek 12:1-3).
Jézus Krisztus energiát merített kitartásából, az eléje helyezett remény örömén keresztül.Fontos, hogy energiát merítsünk kitartásunk táplálására, az előttünk álló örök élet reménységének „öröme” révén. Amikor a problémáinkról van szó, Jézus Krisztus azt mondta, hogy ezeket napról napra meg kell oldanunk: „Ezért azt mondom nektek, hogy ne aggódjatok tovább az életetek miatt, hogy mit fogtok enni, vagy mit fogtok inni, vagy a testetek miatt, hogy mit fogtok viselni. Hát nem jelent többet az élet, mint az étel, és a test, mint a ruha? Figyeljétek meg gondosan az ég madarait, mert nem vetnek, nem is aratnak, nem is gyűjtenek raktárakba, égi Atyátok mégis táplálja őket. Hát nem értek ti többet náluk? Ki az közületek, aki aggódásával egy kicsit is meg tudja hosszabbítani az életét? És miért aggódtok a ruha miatt? Tanuljatok a mező liliomaitól. Figyeljétek meg, hogyan növekednek: nem fáradoznak, és nem is fonnak, de mondom nektek, hogy Salamon még dicsősége teljében sem öltözködött úgy, mint ezek közül egy. Ha pedig a mező növényzetét, amely ma itt van, és holnap a kemencébe dobják, így öltözteti az Isten, vajon nem fog sokkal inkább titeket, ti kishitűek? Soha ne aggódjatok hát, és ne mondjátok, hogy »mit fogunk enni?«, vagy »mit fogunk inni?«, vagy »mit fogunk felvenni?«. Mert mindezekért a nemzetek törik magukat. Égi Atyátok tudja, hogy szükségetek van mindezekre" (Máté 6:25-32). Az elv egyszerű, a jelent kell használnunk a felmerülő problémáink megoldására, Istenbe vetve bizalmunkat, hogy segítsünk megtalálni a megoldást: „Így tehát állandóan tegyétek első helyre az életetekben a királyságot és Isten igazságos alapelveit, és akkor ezeket az egyéb dolgokat mind megadja nektek Isten. Soha ne aggódjatok hát a következő nap miatt, mert a következő napnak meglesznek a maga aggodalmai. Minden napnak elég a maga baja" (Máté 6:33,34). Ennek az elvnek az alkalmazása segít jobban kezelni a mentális vagy érzelmi energiát a napi problémáink kezeléséhez. Jézus Krisztus azt tanácsolja, hogy kerüljük a túlzott előrelátást, még a morbid problémákat vagy megpróbáltatásokat is, amelyek összezavarhatják az elménket és elvehetnek minden szellemi energiát (Márk 4:18,19).
Ahhoz, hogy visszatérjünk a Héberek 12:1–3-ban írt bátorításhoz, használnunk kell szellemi képességeinket, hogy a reménybeli öröm által a jövőbe vetítsük magunkat, ami a szent szellem gyümölcsének része: „A szellem gyümölcse ellenben a szeretet, öröm, béke, türelem, kedvesség, jóság, hit, szelídség, önuralom. Ilyesmik ellen nincs törvény" (Galata 5:22,23). A Bibliában meg van írva, hogy Jehova boldog Isten, és hogy a keresztény „a boldog Isten jó hírét” hirdeti (1Timóteusz 1:11). Noha ez a rendszer soha nem volt ennyire a lelki sötétségben, a világosság gócai kell, hogy legyenek a jó hír által, amelyet megosztunk, de a reményünk öröme is, amelyet mások felé akarunk sugározni: „Ti vagytok a világ világossága. Nem lehet elrejteni a hegyen fekvő várost. Ha az emberek lámpát gyújtanak, nem egy kosár* alá helyezik, hanem egy lámpatartóra, hogy világítson mindazoknak, akik a házban vannak Ti is engedjétek fényleni a világosságotokat az emberek előtt, hogy lássák a jó cselekedeteiteket, és dicsőséget adjanak égi Atyátoknak" (Máté 5:14-16) ). A következő videót és az örök élet reményén alapuló cikket a reményben való öröm ezen célkitűzésével fejlesztettük ki: „Örüljetek, és legyetek végtelenül boldogok, mivel nagy a ti jutalmatok az égben, hiszen így üldözték korábban a prófétákat is” (Máté 5:12). Jehova öröme legyen az erőd: „Ne bánkódjatok, hisz Jehova öröme a ti erődítményetek!” (Nehémiás 8:10).
Örök élet a földi paradicsomban
Az örök élet az emberiség felszabadítása révén a bűn rabja által
"Mert Isten annyira szerette a világot, hogy az egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz benne, ne pusztuljon el, hanem örök élete legyen. (...) Aki hisz a Fiúban, annak örök élete van, aki viszont nem engedelmeskedik a Fiúnak, az nem látja majd meg ezt az életet, hanem az Isten haragja marad rajta"
(János 3:16,36)
A kék mondatok (két bekezdés között) további és részletes bibliai magyarázatokat nyújtanak. Csak kattintson a kék hiperhivatkozásra. A bibliai cikkeket elsősorban négy nyelven írják: angol, spanyol, portugál és francia
Jézus Krisztus, amikor a földön volt, gyakran tanította az örök élet reményét. Ugyanakkor azt is tanította, hogy az örök élet csak Krisztus áldozatába vetett hittel érhető el (János 3:16,36). Krisztus áldozatának váltságdíja lehetővé teszi a gyógyulást, megújulást és feltámadást.
Felszabadulás Krisztus áldozatának váltsága miatt
"Az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon másokat, és hogy az életét váltságul adja cserébe sokakért"
(Máté 20:28)
"Miután Jób imádkozott a társaiért, Jehova megszüntette Jób nyomorúságát, és újra gazdaggá tette. Jehova kétszer annyit adott Jóbnak, mint amije azelőtt volt" (Jób 42:10). Ugyanaz lesz a nagy sokaságot minden tagjának, akik túlélték a Nagy Gyötrelmet. Jehova Isten Jézus Krisztus király által megáldja őket, ahogyan Jakab tanítvány emlékeztetett ránk: "Boldognak tartjuk azokat, akik kitartottak. Hallottatok Jób kitartásáról, és láttátok, milyen végkimenetelről gondoskodott Jehova, mert Jehova nagyon gyöngéd vonzalmú és irgalmas” (Jakab 5:11).
Krisztus áldozata lehetővé teszi a megbocsátást és a váltságdíjat, amely lehetővé teszi a testek kicserélését feltámadással, regenerálódást gyógyítással és megújulással.
Krisztus áldozata eltávolítja a betegséget
"Egyetlen lakos sem mondja majd: „Beteg vagyok.” A népnek, mely a földön lakik, megbocsátják a vétkét" (Ézsaiás 33:24).
"Akkor a vakok szemei és a süketek fülei megnyílnak. Akkor majd szökdel a sánta, mint a szarvas, és a néma nyelve boldogan kiált. Mert a pusztában víz fakad, és patakok a kietlen síkságon" (Ézsaiás 35: 5,6).
Krisztus áldozata lehetővé teszi a megfiatalítást
"Legyen egészségesebb a teste, mint fiatalkorában, legyen annyi ereje, mint azokban a napokban, amikor fiatal volt" (Jób 33:25).
Krisztus áldozata lehetővé teszi a halottak feltámadását
"A föld porában alvók közül pedig sokan felébrednek, néhányan örök életre, mások pedig gyalázatra és örökké tartó megvetésre" (Dániel 12:2).
"És reménykedem Istenben, mint ahogy ezek az emberek is, hogy lesz feltámadásuk mind az igazságosaknak, mind az igazságtalanoknak" (Cselekedetek 24:15).
"Ne csodálkozzatok ezen, mert eljön az óra, amelyben mindazok, akik az emléksírokban vannak, hallani fogják az ő hangját, és kijönnek: akik jó dolgokat tettek, feltámadnak, hogy éljenek, akik gonosz dolgokat tettek, feltámadnak, hogy megítéljék őket" (János 5:28,29).
"Majd láttam egy nagy fehér trónt és a rajta ülőt. Elmenekült előle a föld és az ég, és nem találtak számukra helyet. És láttam a halottakat, nagyokat és kicsiket a trón előtt állni, és tekercsek nyittattak fel. De felnyitottak egy másik tekercset is, az élet tekercsét. És megítélték a halottakat a tekercsekben megírtak alapján, a tetteik szerint. A tenger pedig kiadta a benne levő halottakat, és a halál és a sír is kiadta a benne levő halottakat, és megítélték őket egyénenként a tetteik szerint" (Jelenések 20:11-13).
A feltámadt igazságtalan embereket jó vagy rossz cselekedeteik alapján ítélik meg a jövőbeli földi paradicsomban. (A földi feltámadás adminisztrációja; Mennyei feltámadás; A földi feltámadás).
Krisztus áldozata lehetővé teszi a nagy sokaságot számára, hogy túlélje a nagy nyomorúságot, és örök életet éljen, anélkül, hogy meghalna
"Ezek után láttam egy nagy sokaságot, melyet senki nem volt képes megszámolni, minden nemzetből, törzsből, népből és nyelvből. A trón előtt és a bárány előtt álltak, fehér köntösbe öltözve, és a kezükben pálmaágak voltak. És szüntelenül ezt kiáltották hangosan: „A megmentést a mi Istenünknek köszönhetjük, aki a trónon ül, és a báránynak!”
Az angyalok mind ott álltak a trón, a vének és a négy élő teremtmény körül, arcra borultak a trón előtt, és imádták Istent, és ezt mondták: „Ámen! A dicséret, dicsőség, bölcsesség, hálaadás, tisztelet, hatalom és erő a mi Istenünké legyen örökkön örökké! Ámen!”
Erre a vének egyike megkérdezte tőlem: „Kik ezek, akik fehér köntösbe vannak öltözve, és honnan jöttek?” Én azonnal ezt mondtam neki: „Te tudod, uram.” Ő pedig így szólt hozzám: „Ezek azok, akik kijönnek a nagy nyomorúságból, és megmosták köntösüket, és megfehérítették a bárány vérében. Ezért vannak Isten trónja előtt, és éjjel-nappal szent szolgálatot végeznek neki a templomában. Az, aki a trónon ül, ki fogja feszíteni fölöttük a sátrát. Nem fognak éhezni többé, nem is szomjaznak többé, a nap sem tűz rájuk, sem semmilyen perzselő hőség, mert a bárány, aki a trón mellett van, terelgetni fogja őket, és elvezeti őket az élet forrásvizeihez. És Isten letöröl minden könnyet a szemükről" (Jelenések 7:9-17) (Minden nemzet, törzs és nyelv nagy sokaságot túléli a nagy nyomorúságot).
Isten országa uralja a földet
"És új eget és új földet láttam, mert a korábbi ég és a korábbi föld elmúlt, és a tenger nincs többé. A szent várost, az új Jeruzsálemet is láttam alászállni az égből, Istentől, felkészítve, mint a férje számára felékesített menyasszony. Erre egy hangot hallottam a trón felől, mely hangosan ezt mondta: „Isten sátora az emberekkel van, és ő velük fog lakni, ők pedig a népe lesznek, és maga Isten lesz velük. És letöröl minden könnyet a szemükről, és nem lesz többé halál, sem kesergés, sem kiáltás, sem fájdalom nem lesz többé. A korábbi dolgok elmúltak" ( Jelenések könyve 21:1-4) (Isten országának földi igazgatása; a herceg; a papok; a Léviták).
Az igazak örökké élnek, a gonoszok pedig elpusztulnak
"Boldogok a szelídek, mivel örökölni fogják a földet" (Máté 5:5)
"Egy kis idő még, és nem lesznek többé gonoszok, nézed a helyüket, és nem lesznek ott. Ám a szelídek öröklik a földet, és örömmel tölti el őket, hogy határtalan békében élhetnek. Cselt sző a gonosz az igazságos ellen, vicsorgatja rá fogát. De Jehova csak nevet rajta, mert tudja, hogy eljön pusztulásának a napja. Kardot rántanak a gonoszok, és kifeszítik íjukat, hogy leterítsék az elnyomottat és a szegényt, hogy megöljék azokat, akik becsületesen élnek. Ám kardjuk saját szívükbe hatol, íjaik eltörnek. (...) Mert a gonoszok karja eltörik, az igazságosakat ellenben támogatja Jehova. (...) Ám a gonoszok elvesznek. Jehova ellenségei semmivé lesznek, mint a dicsőséges legelők, semmivé lesznek, mint a füst. (...) Az igazságosak öröklik a földet, és örökké rajta laknak. (...) Reménykedjél Jehovában, kövesd az útját, és akkor felmagasztal téged, hogy örököld a földet. Meglátod a gonoszok pusztulását. (...) Figyelj a feddhetetlenre, és arra tekints, aki becsületes, mert az ilyen ember jövője békés lesz. A törvényszegők ellenben mind el lesznek pusztítva; a gonoszoknak nincs jövőjük. Az igazságosakat Jehova menti meg, ő az erődjük a nyomorúság idején. Jehova segít nekik, és megmenti őket. Megmenti őket a gonoszoktól, és megszabadítja őket, mert nála keresnek menedéket" (Zsoltárok 37:10-15, 17, 20, 29, 34, 37-40).
"Tehát a jó emberek útján járj, és maradj meg az igazságosak ösvényén, mert csak a becsületesek laknak majd a földön, és a feddhetetlenek maradnak meg rajta. A gonoszok pedig ki lesznek vágva a földről, és a hűtlenek ki lesznek szaggatva. (...) Áldások szállnak az igazságos fejére, a gonoszok szája viszont erőszakot rejteget. Az igazságosak emléke méltó az áldásra, a gonoszok neve azonban megrothad" (Példabeszédek 2:20–22; 10:6,7).
A háborúk megszűnnek, béke lesz a szívekben és az egész földön
"Hallottátok, hogy megmondták: »Szeresd az embertársadat, és gyűlöld az ellenségedet.« Én azonban azt mondom nektek, hogy szeressétek az ellenségeiteket, és imádkozzatok azokért, akik üldöznek titeket, hogy égi Atyátok fiainak bizonyuljatok, mivel ő felhozza a napot a gonoszokra is, és a jókra is, és esőt ad az igazságosaknak is, és az igazságtalanoknak is. Mert ha azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, milyen jutalmatok van? Nem ugyanezt teszik az adószedők is? És ha csak a testvéreiteket üdvözlitek, mi rendkívülit tesztek? Nem ugyanezt teszik a nemzetekből valók is? Ezért hát legyetek tökéletesek, mint ahogy az égi Atyátok is tökéletes” (Máté 5:43-48).
"Mert ha megbocsátjátok az embereknek a vétkeiket, égi Atyátok is megbocsát nektek, de ha nem bocsátjátok meg az embereknek a vétkeiket, Atyátok sem bocsátja meg a tiéiteket" (Máté 6:14,15).
"Jézus akkor így szólt hozzá: „Tedd vissza kardodat a helyére, mert mindazok, akik kardot fognak, kard által vesznek el"" (Máté 26:52).
"Gyertek, legyetek tanúi Jehova tetteinek, annak, hogy hogyan visz véghez megdöbbentő dolgokat a földön. Véget vet a háborúknak szerte a földön. Íjat tör szét, dárdát zúz össze, harci szekereket éget el" (Zsoltárok 46:8,9).
"Ítélkezni fog a nemzetek között, és elrendezi sok nép ügyét. Kardjaikat ekevasakká kovácsolják, és lándzsáikat metszőkésekké. Nemzet nemzet ellen kardot nem emel, és hadakozást többé nem tanulnak" (Ézsaiás 2:4).
"Az utolsó napokban Jehova házának hegye szilárdan áll majd a hegyek teteje fölött. Magasabbra emeltetik a domboknál, és népek fognak odaözönleni. Sok nemzet jön el, és ezt mondják: „Jöjjetek, menjünk fel Jehova hegyére, Jákob Istenének a házához! Ő oktatni fog bennünket az útjaira, mi pedig az ő ösvényein járunk.” Mert Sionból jön a törvény, és Jehova szava Jeruzsálemből. Ítélkezni fog sok nép között, és elrendezi hatalmas, messzi nemzetek ügyeit. Kardjaikat ekevasakká kovácsolják, és lándzsáikat metszőkésekké. Nemzet nemzet ellen kardot nem emel, és hadakozást többé nem tanulnak. Mindenki a saját szőlője és fügefája alatt ül majd, és senki sem rettenti meg őket, mert a seregek Jehovája szólt" (Mikeás 4:1–4).
Rengeteg étel lesz az egész földön
"Bőven lesz gabona a földön, a hegyek tetején is túlcsordul. Olyan lesz a király termése, akár a Libanoné, és virul a városok népe, mint a föld növényzete" (Zsoltárok 72:16).
"Minden bizonnyal esőt fog adni a magodért, amelynek talaját veted, és a talaj termékeként kenyeret, amelynek zsírossá és zsírossá kell válnia. Szarvasmarháid azon a napon legelésznek egy hatalmas réten" (Ézsaiás 30:23).
Jézus Krisztus csodái az örök élet reményében való hit megerősítésére
Jézus Krisztus és a János evangéliumában írt első csoda, a vizet borrá változtatja: „A harmadik napon pedig menyegző volt a galileai Kánában, és ott volt Jézus anyja. Jézust és a tanítványait is meghívták a menyegzőre. Amikor elfogyott a bor, Jézusnak ezt mondta az anyja: „Nincs boruk.” Jézus azonban így szólt hozzá: „Miért aggasszon ez engem vagy téged? Nem jött még el az én órám.” Az anyja ezt mondta a szolgáknak: „Bármit mond, tegyétek meg.” Volt ott hat kő vizeskorsó, amelyekre a zsidók tisztulási szertartásához volt szükség. Ezekbe egyenként két vagy három mérték folyadék fért. Jézus ezt mondta nekik: „Töltsétek meg vízzel a korsókat.” Ők pedig teletöltötték azokat. Aztán így szólt hozzájuk: „Most merítsetek belőle, és vigyétek oda a vőfélynek.” Odavitték hát. A vőfély ekkor megkóstolta a borrá változtatott vizet. Mivel nem tudta, honnan van – bár a szolgák, akik kimerték a vizet, tudták –, odahívta a vőlegényt, és ezt mondta neki: „Mindenki más a jó bort rakja ki először, és akkor a silányabbat, amikor az emberek már ittasak. Te mostanáig tartogattad a jó bort.” Ez volt Jézus első csodája. A galileai Kánában vitte véghez, és megmutatta vele a hatalmát, a tanítványai pedig hittek benne" (János 2:1-11).
Jézus Krisztus meggyógyítja a király szolgájának fiát: „Aztán ismét a galileai Kánába ment, ahol a vizet borrá változtatta. Volt pedig egy királyi tisztviselő, akinek beteg volt a fia Kapernaumban. Amikor ez az ember meghallotta, hogy Jézus Júdeából Galileába jött, elment hozzá, és megkérte, hogy jöjjön el, és gyógyítsa meg a fiát, mert az már a halálán volt. Jézus azonban ezt mondta neki: „Ti csak akkor hisztek, ha jeleket és csodákat láttok.” A királyi tisztviselő ezt mondta neki: „Uram, gyere el, még mielőtt meghal a gyermekem!” Jézus ezt mondta neki: „Menj, él a fiad.” Az ember hitt Jézus szavainak, és elment. Még úton volt, amikor a rabszolgái eléje jöttek, hogy elmondják, él a fia. Megkérdezte őket, hogy melyik órában lett jobban. Ők ezt mondták neki: „Tegnap, a hetedik órában ment le a láza.” Ebből az apa tudta, hogy ez éppen abban az órában történt, amikor Jézus ezt mondta neki: „Él a fiad.” Ezért ő is, és az egész háznépe is hívő lett. Ez volt a második jel, amelyet Jézus tett, amikor elment Júdeából Galileába" (János 4:46-54).
Jézus Krisztus meggyógyít egy démon megszállott embert Kapernaumban: „Aztán lement Kapernaumba, Galilea egyik városába. Tanította őket sabbaton, és ámultak a tanítási módján, mert hatalommal beszélt. A zsinagógában pedig volt egy ember, akiben démon, tisztátalan szellem volt, és ezt kiabálta: „Ah! Mit akarsz tőlünk, názáreti Jézus? Azért jöttél, hogy elpusztíts minket? Pontosan tudom, ki vagy: az Isten szentje!” Jézus azonban ráparancsolt: „Hallgass, és menj ki belőle!” Akkor a démon, középre dobva a férfit, kiment belőle, de nem tett kárt benne. Ekkor mindannyian megdöbbentek, és ezt mondták egymásnak: „Miféle beszéd ez? Hiszen hatalommal és erővel parancsol a tisztátalan szellemeknek, és azok ki is mennek.” A róla szóló hír pedig eljutott a környék minden szegletébe" (Lukács 4:31-37).
Jézus Krisztus űzi ki a démonokat a Gadarénusok földjén (ma Jordánia, a Jordán keleti része, a Tibériás-tó közelében): „Amikor a túlsó partra ért, Gadara vidékére, találkozott két, démontól megszállt emberrel, akik a sírok közül jöttek elő. Rendkívül vadak voltak, úgyhogy senkinek sem volt bátorsága azon az úton menni. És ezt ordították: „Mit akarsz tőlünk, Isten Fia? Azért jöttél ide, hogy kínozz minket, mielőtt eljönne az ideje?” Tőlük távol egy nagy disznócsorda legelészett. Így hát a démonok kérlelni kezdték őt, ezt mondva: „Ha kiűzöl minket, küldj a disznócsordába.” Ezt mondta hát nekik: „Menjetek!” Erre azok kimentek a két férfiból, és belementek a disznókba. Ekkor az egész csorda a szakadék felé rohant, és a tengerbe zuhant. Mind odaveszett. A pásztorok pedig elszaladtak, bementek a városba, és mindenről beszámoltak, arról is, hogy mi történt a démontól megszállt emberekkel. Ekkor az egész város kiment Jézushoz, és amikor meglátták, arra kérték, hogy távozzon a vidékükről" (Máté 8:28-34).
Jézus Krisztus meggyógyította Péter apostol anyósát: "Amikor Jézus bement Péter házába, látta, hogy Péter anyósa lázas betegen fekszik. Jézus megérintette az asszony kezét, mire annak elmúlt a láza. Az asszony aztán felkelt, és kiszolgálta őt" (Máté 8:14,15).
Jézus Krisztus meggyógyít egy embert, akinek bénult a keze: „Egy másik sabbaton bement a zsinagógába, és tanítani kezdett. Volt ott egy ember, akinek sorvadt volt a jobb keze. Az írástudók és a farizeusok pedig feszülten figyelték Jézust, vajon gyógyít-e sabbaton, hogy módot találjanak a vádolására. Ő azonban tudta, hogy mi jár a fejükben, ezért ezt mondta a sorvadt kezű férfinak: „Kelj fel, és állj középre!” Az pedig felkelt és odaállt. Jézus akkor így szólt hozzájuk: „Megkérdezem tőletek: szabad-e sabbaton jót vagy rosszat tenni, megmenteni vagy elpusztítani valakit*?” Miután végignézett mindnyájukon, ezt mondta annak az embernek: „Nyújtsd ki a kezed!” Az így is tett, és a keze rendbe jött. Amazokat pedig esztelen düh töltötte el, és tanácskozni kezdtek, hogy mit tehetnének Jézussal" (Lukács 6:6-11).
Jézus Krisztus meggyógyít egy embert, aki ödéma (túlzott folyadékfelhalmozás a testben): „Egy másik alkalommal elment sabbaton a farizeusok egyik vezetőjének a házába étkezni, és feszülten figyelték őt. Volt a házban egy vízkóros ember. Erre Jézus megkérdezte a törvénytudókat és a farizeusokat: „Szabad gyógyítani sabbaton, vagy nem?” De azok csak hallgattak. Akkor rátette a kezét az emberre, meggyógyította és elküldte. Aztán ezt mondta nekik: „Ki az közületek, aki, ha a fia vagy a bikája kútba esik, nem húzza ki azonnal sabbatnapon?” És nem tudtak erre mit felelni" (Lukács 14:1-6).
Jézus Krisztus vakot gyógyít: "Mikor pedig Jézus Jerikóhoz közeledett, ott ült egy vak az út mellett, és koldult. Mivel hallotta, hogy egy sokaság halad el arra, kérdezősködni kezdett, hogy mi történik. Tudtára adták neki: „A názáreti Jézus megy el erre!” Ekkor ő felkiáltott: „Jézus, Dávid fia, könyörülj rajtam!” És akik elöl mentek, rászóltak, hogy hallgasson, de ő annál inkább kiáltozott: „Dávid fia, könyörülj rajtam!” Jézus ekkor megállt, és megparancsolta, hogy vigyék oda hozzá a férfit. Amikor az közel ért, Jézus megkérdezte tőle: „Mit akarsz, mit tegyek érted?” Az ezt mondta: „Uram, hadd lássak újra!” Ekkor Jézus ezt mondta neki: „Láss újra! Mivel hittél, meggyógyultál.” Az nyomban visszanyerte a látását, és követni kezdte őt, dicsőítve Istent. Ennek láttán az egész nép is dicsérte Istent" (Lukács 18:35-43).
Jézus Krisztus meggyógyít két vak embert: „Amint Jézus továbbment onnan, két vak követte őt, és ezt kiáltották: „Könyörülj rajtunk, Dávid fia!” Miután Jézus bement a házba, a vakok odamentek hozzá, ő pedig megkérdezte tőlük: „Elhiszitek, hogy meg tudom ezt tenni?” Így válaszoltak neki: „Igen, Uram.” Majd megérintette a szemüket, és ezt mondta: „Legyen meg, amiben hittetek!” Ekkor újra láttak. Aztán Jézus erélyesen megparancsolta nekik: „Vigyázzatok, senki se tudja meg ezt!” De miután kimentek, az egész környéken beszéltek róla" (Máté 9:27-31).
Jézus Krisztus meggyógyít egy süket némát: „Mikor aztán Jézus visszatért Tírusz tájékáról, Szidónon át a Galileai-tengerhez ment, Dekapolisz vidékén keresztül. Itt odavittek hozzá egy nehezen beszélő siketet, és könyörögtek neki, hogy tegye rá a kezét. Ő félrevonult vele, távolabb a sokaságtól. Aztán ujját a férfi fülébe tette, majd miután köpött+, megérintette annak nyelvét. És feltekintve az égre, mélyet sóhajtott, aztán ezt mondta neki: „Effata!”, azaz „Nyílj meg!” Erre a férfi füle megnyílt, nyelvének köteléke megoldódott, és rendesen kezdett beszélni. Ekkor Jézus megparancsolta nekik, hogy ne mondják el senkinek; de minél inkább tiltotta nekik, annál inkább híresztelték. Módfelett ámultak, és ezt mondták: „Mindent jól cselekedett. Még a siketeket is hallóvá teszi, a némákat pedig beszélővé.”" (Márk 7:31-37).
Jézus Krisztus gyógyítja a leprát: "Odament hozzá egy leprás is, és könyörgött, sőt térdre borult, úgy mondta neki: „Ha akarod, meg tudsz tisztítani.” Erre megszánta, kinyújtotta a kezét, megérintette őt, és így szólt hozzá: „Akarom! Tisztulj meg!”" (Márk 1:40-42).
A tíz leprás gyógyítása: „Jeruzsálembe menet pedig Szamária és Galilea határvidékén keresztül vitt az útja. Amint befelé tartott egy faluba, szembejött vele 10 leprás férfi, akik egy kicsit távolabb megálltak tőle, és így kiáltoztak: „Jézus, Tanító, könyörülj rajtunk!” Amikor meglátta őket, ezt mondta nekik: „Menjetek, mutassátok meg magatokat a papoknak.” Távozásuk közben aztán megtisztultak. Egyikük, amikor látta, hogy meggyógyult, visszafordult, és hangos szóval dicsőítette Istent. Arcra borult Jézus lábánál, és hálát adott neki. Ez egyébként szamáriai volt. Erre Jézus így szólt: „Nemde mind a tízen megtisztultak? Hol van akkor a többi kilenc? Hát senki más nem fordult vissza, hogy dicsőséget adjon Istennek, csak ez a más nemzetből való?” Majd ezt mondta neki: „Kelj fel, és menj el! Mivel hittél, meggyógyultál.”" (Lukács 17:11-19).
Jézus Krisztus gyógyítja a bénítót: "Ezután ünnepük volt a zsidóknak, és Jézus felment Jeruzsálembe. Jeruzsálemben pedig a Juh kapunál van egy tó, amelyet héberül Betzatának hívnak. Öt oszlopcsarnoka volt. Ezek között nagyon sok beteg, vak, sánta és sorvadt* végtagú ember feküdt. Volt ott egy ember, aki már 38 éve volt beteg. Jézus, amikor látta, hogy ott fekszik, és megtudta róla, hogy már régóta beteg, így szólt hozzá: „Meg akarsz gyógyulni?” A beteg férfi ezt válaszolta neki: „Uram, nincs senki, aki betenne a tóba, amikor a víz felkavarodik. Amikor meg én magam próbálok odamenni, más lép bele előttem.” Jézus ezt mondta neki: „Kelj fel, vedd fel a hordágyadat, és járj!” Erre az ember azonnal meggyógyult, felvette a hordágyát, és járni kezdett" (János 5:1-9).
Jézus Krisztus meggyógyít egy epilepsziás embert: „Amikor a sokaság felé tartottak, odament hozzá egy ember, letérdelt előtte, és ezt mondta: „Uram, könyörülj a fiamon, mivel epilepsziás, és nagyon beteg! Gyakran esik tűzbe vagy vízbe. Elvittem a tanítványaidhoz, de nem tudták meggyógyítani.” Jézus ezt felelte: „Ó, hitetlen és romlott nemzedék, meddig kell veletek maradnom? Meddig kell elviselnem titeket? Hozzátok ide hozzám!” Jézus ekkor megszidta a démont, és az kiment a fiúból, és a fiú még abban az órában meggyógyult. Erre a tanítványok külön odamentek Jézushoz, és megkérdezték tőle: „Mi miért nem tudtuk kiűzni?” Ő így szólt hozzájuk: „Mert kevés a hitetek. Biztosak lehettek benne, hogy ha csak akkora hitetek van, mint egy mustármag, és azt mondjátok ennek a hegynek: »Menj innen oda«, az odamegy, és semmi sem lesz nektek lehetetlen.”" (Máté 17:14-20).
Jézus Krisztus csodát tesz anélkül, hogy tudná: „Miközben Jézus ment, a sokaság körülötte tolongott. Volt pedig egy asszony, akinek már 12 éve vérfolyása volt, és akit senki sem tudott meggyógyítani. Hátulról odament Jézushoz, megérintette felsőruhájának a rojtozatát, és azon nyomban elállt a vérfolyása. Jézus erre megkérdezte: „Ki érintett meg?” Amikor mindannyian tagadták, Péter ezt mondta: „Tanító, a sokaság körülzár, és majd összenyom téged.” Jézus azonban így szólt: „Valaki megérintett, mert éreztem, hogy erő árad ki belőlem.” Az asszony, látva, hogy nem maradt észrevétlen, remegve előjött, leborult elé, és az egész nép előtt elmondta, hogy miért érintette meg őt, és hogy hogyan gyógyult meg azon nyomban. Ő pedig ezt mondta neki: „Lányom, mivel hittél, meggyógyultál. Menj békével!”" (Lukács 8,42-48).
Jézus Krisztus távolról gyógyít: „Miután befejezte, amit mondani akart a népnek, bement Kapernaumba. Egy katonatiszt rabszolgája pedig, akit az becsben tartott, súlyos betegségben szenvedett, és a halálán volt. Amikor a katonatiszt hallott Jézusról, elküldött hozzá némelyeket a zsidók vénei közül azzal a kéréssel, hogy jöjjön el, és gyógyítsa meg a rabszolgáját. Odamentek Jézushoz, és kérve kérték őt, ezt mondva: „Méltó rá, hogy ezt megtedd neki, mert szereti nemzetünket, és a zsinagógánkat is ő építette.” Jézus tehát elment velük. Bár már nem járt messze a háztól, a katonatiszt elküldte néhány barátját, hogy mondják meg neki: „Uram, ne fáradj, mert nem vagyok méltó arra, hogy a házamba gyere. Arra sem tartottam magamat méltónak, hogy elmenjek hozzád; hanem csak mondd, és meggyógyul a szolgám. Mert nekem is vannak feletteseim, és alám is vannak rendelve katonák, és ha az egyiknek azt mondom, hogy »menj el!«, elmegy, a másiknak meg, hogy »gyere ide!«, odajön, a rabszolgámnak pedig, hogy »tedd ezt!«, megteszi.” Amikor Jézus hallotta ezeket, elámult, és az őt követő sokasághoz fordulva így szólt: „Mondom nektek, még az izraeliták között sem találkoztam senkivel, akinek ilyen nagy hite lett volna.” És amikor a küldöttek visszatértek a házba, jó egészségben találták a rabszolgát" (Lukács 7:1-10).
Jézus Krisztus 18 éven keresztül gyógyított egy fogyatékossággal élő nőt: „Történt pedig, hogy tanított az egyik zsinagógában sabbaton. És volt ott egy asszony, aki egy gonosz szellem miatt 18 éve beteg volt. Össze volt görnyedve, és egyáltalán nem bírt fölegyenesedni. Amikor Jézus meglátta őt, így szólt hozzá: „Asszony, megszabadultál a betegségedtől.” És rátette a kezét, az pedig nyomban fölegyenesedett, és dicsőíteni kezdte Istent. Erre a zsinagóga vezetője, mivel fel volt háborodva, hogy Jézus sabbaton gyógyított, ezt mondta a sokaságnak: „Hat nap van, amelyen munkát kell végezni; azokon gyertek hát, és azokon gyógyíttassátok magatokat, ne pedig sabbatnapon.” Az Úr azonban válaszolt neki: „Képmutatók, hát nem oldja el sabbaton mindegyikőtök a bikáját vagy a szamarát az istállóállástól, és nem vezeti el, hogy megitassa? Nem kellene akkor ezt az asszonyt, aki Ábrahám lánya, és akit Sátán 18 éve megkötözve tartott, megszabadítani ettől a bilincstől sabbatnapon?” Mikor pedig ezeket mondta, mindenki, aki ellenszegült neki, elszégyellte magát; de az egész sokaság ujjongani kezdett mindazon dicsőséges dolgok miatt, amelyeket tett" (Lukács 13:10-17).
Jézus Krisztus meggyógyítja egy föníciai asszony lányát: „Jézus ezután távozott, és Tírusz meg Szidón vidékére ment. Ekkor egy ottani föníciai asszony jött, és így kiáltott: „Könyörülj rajtam, Uram, Dávid fia! Lányomat rettenetesen gyötri a démon.” De ő egy szóval sem válaszolt neki. Úgyhogy a tanítványai odamentek hozzá, és így unszolták: „Küldd el őt, mert utánunk kiáltozik.” Ezt válaszolta: „Isten nem mindenkihez küldött engem, csak Izrael népének elveszett juhaihoz.” Az asszony, amikor odaért, hódolni* kezdett neki, és így szólt: „Uram, segíts rajtam!” Ő így válaszolt: „Nem helyes a gyermekek kenyerét elvenni, és a kiskutyáknak odadobni.” Az asszony így szólt: „Igaz, Uram, de hát a kiskutyák is esznek a gazdájuk asztaláról lehulló morzsákból.” Jézus akkor ezt felelte neki: „Ó, asszony, nagy a te hited! Legyen úgy, ahogy szeretnéd.” És a lánya még abban az órában meggyógyult" (Máté 15:21-28).
Jézus Krisztus megnyugtatja a vihart: "És amikor beszállt egy csónakba, a tanítványai követték őt. Egyszer csak olyan nagy vihar támadt a tengeren, hogy a csónakot elborították a hullámok. Ő azonban aludt. Odamentek hát hozzá, felébresztették, és ezt mondták: „Uram, ments meg minket, mindjárt odaveszünk!” De ő így szólt hozzájuk: „Miért féltek ennyire, ti kishitűek?” Aztán fölkelt, ráparancsolt a szélre és a tengerre, és nagy csend lett. A tanítványok pedig elámultak, és ezt mondták: „Ki ez az ember, hogy még a szél és a tenger is engedelmeskedik neki?!”" (Máté 8:23-27). Ez a csoda azt mutatja, hogy a földi paradicsomban már nem lesznek viharok vagy árvizek, amelyek katasztrófákat okoznak.
Jézus Krisztus a tengeren sétálva: „Miután elküldte a sokaságot, felment egyedül a hegyre imádkozni. Amikor beesteledett, egymaga volt ott. A csónak ekkor már sok száz méterre volt a szárazföldtől, és küszködött a hullámokkal az ellenszél miatt. Ő pedig éjszaka, a negyedik őrszolgálat idején, odament hozzájuk a tengeren járva. Amikor a tanítványok meglátták őt a tengeren járni, nagyon megijedtek, és ezt mondták: „Képzelődünk!” És félelmükben kiáltoztak De Jézus rögtön ezt mondta nekik: „Bátorság! Én vagyok az, ne féljetek!” Péter így felelt neki: „Uram, ha te vagy az, parancsold meg nekem, hogy menjek oda hozzád a vízen.” Ő így szólt: „Gyere!” Erre Péter kiszállt a csónakból, és a vízen járva elindult Jézus felé. Amikor azonban a szélviharra figyelt, megijedt, és amint merülni kezdett, ezt kiáltotta: „Uram, ments meg!” Jézus azonnal kinyújtotta a kezét, megfogta őt, és ezt mondta neki: „Kishitű, miért kételkedtél?” És miután beszálltak a csónakba, elállt a szélvihar. Ekkor a csónakban levők hódoltak neki, és ezt mondták: „Valóban Isten Fia vagy.”" (Máté 14:23-33).
A csodálatos őszibarack: „Egyszer, amikor a Genezáret-tónál állt, a sokaság odatódult hozzá, és figyelt Isten szavára. Jézus meglátott két csónakot a tó partján, de a halászok már kiszálltak azokból, és a hálóikat mosták. Beszállt az egyik csónakba, amelyik Simoné volt, és megkérte őt, hogy evezzen el egy kicsit a szárazföldtől. Azután leült, és tanítani kezdte a sokaságot a csónakból. Amikor befejezte a beszédet, ezt mondta Simonnak: „Evezz ki oda, ahol mély a víz, és eresszétek le a hálóitokat fogásra!” Simon azonban ezt felelte: „Tanító, egész éjszaka fáradoztunk, és semmit sem fogtunk, de a te szavadra leengedem a hálókat.” Mikor aztán ezt megtették, rengeteg halat fogtak*. Még a hálóik is szakadozni kezdtek. Így hát intettek a másik csónakban levő társaiknak, hogy jöjjenek, segítsenek nekik. Azok oda is mentek, és úgy megtöltötték mindkét csónakot, hogy süllyedni kezdtek. Simon Péter ezt látva, leborult Jézus előtt, és így szólt: „Távozz tőlem, Uram, mert bűnös ember vagyok!” A halfogás miatt ugyanis, melyben részük volt, döbbenet kerítette hatalmába őt, és mindazokat, akik vele voltak, valamint Jakabot és Jánost is, Zebedeus fiait, akik Simon társai voltak. De Jézus így szólt Simonhoz: „Ne félj! Mostantól majd embereket fogsz ki élve.” Így hát visszavitték a csónakokat a szárazföldre, és mindent otthagyva, követték őt" (Lukács 5,1-11).
Jézus Krisztus megszaporítja a kenyereket: „Ezek után Jézus elindult a Galileai-, vagyis a Tibériás-tenger túloldalára. Nagyon sokan követték őt, mert látták a csodákat, azt, hogy meggyógyítja a betegeket. Ekkor Jézus fölment egy hegyre, és ott leült a tanítványaival. Közel volt pedig a pászka, a zsidók ünnepe. Amikor Jézus felnézett, észrevette, hogy nagyon sokan jönnek hozzá, és ezt kérdezte Fülöptől: „Hol vegyünk kenyeret, hogy ehessenek ezek az emberek?” Ezt azonban azért kérdezte tőle, hogy próbára tegye, mert ő már tudta, mit készül tenni. Fülöp így válaszolt neki: „Még ha kétszáz dénárért vennénk is kenyeret, akkor sem lenne elég arra, hogy mindenkinek jusson egy kevés.” Az egyik tanítványa, András, Simon Péter testvére ezt mondta neki: „Van itt egy kisfiú, akinél van öt árpakenyér és két kis hal. De mi az ennyi embernek?” Jézus így szólt: „Ültessétek le az embereket.” Mivel sok fű volt azon a helyen, leültek. A sokaságban körülbelül 5000 férfi volt. Jézus fogta a kenyereket, és miután hálát adott, kiosztotta az ott ülő embereknek. A kis halakat is szétosztotta, és mindenki annyit vett, amennyit akart. Mikor pedig jóllaktak, ezt mondta a tanítványainak: „Gyűjtsétek össze a maradékot, hogy semmi se menjen kárba.” Összegyűjtötték tehát, és 12 kosarat töltöttek meg a maradékkal, melyet azok hagytak, akik az öt árpakenyérből ettek. Amikor az emberek látták a jeleket, amelyeket tett, elkezdték mondogatni: „Valóban ez az a próféta, akinek el kellett jönnie a világba.” Ekkor Jézus, mivel tudta, hogy érte akarnak jönni, hogy megfogják, és királlyá tegyék, ismét visszavonult a hegyre egymagában" (János 6:1-15). Bőségesen lesz étel az egész földön (Zsoltárok 72:16; Ézsaiás 30:23).
Jézus Krisztus feltámad egy özvegy fiát: "Nem sokkal ezután egy Nain nevű városba ment, és vele mentek a tanítványai meg egy nagy tömeg. Amikor közel ért a város kapujához, éppen egy halottat hoztak kifelé, anyjának egyetlen fiát. Az asszony ráadásul özvegy volt. Népes sokaság is jött vele a városból. Amikor az Úr meglátta, megszánta őt, és ezt mondta neki: „Ne sírj!” Azzal odament, megérintette a ravatalt, és akik vitték, megálltak. Ő pedig így szólt: „Ifjú, mondom neked, kelj fel!” Erre a halott felült, és beszélni kezdett, Jézus pedig átadta az anyjának. Ekkor félelem lett úrrá mindnyájukon, és dicsőíteni kezdték Istent, ezt mondva: „Nagy próféta jött közénk”, és „Isten a népére fordította figyelmét”. És ez a hír elterjedt róla egész Júdeában és az egész környéken" (Lukács 7:11-17).
Jézus Krisztus feltámadja Jairus lányát: "Még beszélt, amikor odajött Jairus egyik képviselője, és ezt mondta: „Meghalt a lányod! Ne fáraszd tovább a tanítót!” Ennek hallatán Jézus így szólt Jairushoz: „Ne félj, csak higgy, és megmenekül.” Amikor odaért a házhoz, Péteren, Jánoson, Jakabon meg a lány apján és anyján kívül senkinek sem hagyta, hogy bemenjen vele. Az emberek pedig mindnyájan sírtak, és a lány miatti bánatukban verték magukat. Ezért ezt mondta: „Ne sírjatok, mert nem halt meg, csak alszik.” Erre gúnyosan nevetni kezdtek rajta, mivel tudták, hogy meghalt. Ő azonban megfogta a lány kezét, és hangosan ezt mondta neki: „Gyermekem, kelj fel!” És visszatért annak szelleme, és nyomban felkelt, ő pedig meghagyta, hogy adjanak enni a lánynak. És a szülei azt sem tudták, hová legyenek örömükben. Ő pedig utasította őket, hogy senkinek se mondják el, mi történt" (Lukács 8:49-56).
Jézus Krisztus feltámad barátját, Lazarust, aki négy nappal ezelőtt meghalt: "Jézus még nem ment be a faluba, hanem még ott volt, ahol Márta találkozott vele. Amikor a zsidók – akik együtt voltak Máriával a házban, és vigasztalták őt – látták, hogy gyorsan felkel és kimegy, utánamentek, mert azt hitték, hogy a sírhoz megy, hogy ott sírjon. Ahogy Mária oda ért, ahol Jézus volt, és meglátta őt, leborult a lábához, és ezt mondta neki: „Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem.” Amikor Jézus látta, hogy Mária sír, és hogy a zsidók is sírnak, akik vele jöttek, sóhajtott magában, és zaklatott lett. Így szólt: „Hová tettétek?” Ezt mondták neki: „Uram, gyere és nézd meg!” Jézus könnyekre fakadt. Erre a zsidók elkezdték mondogatni: „Nézzétek, mennyire szerette őt!” Némelyikük azonban ezt mondta: „Ha a vak szemét meggyógyította, nem tudta volna megakadályozni, hogy ez meghaljon?”
Ezután Jézus ismét sóhajtott magában, és a sírhoz ment. Ez valójában egy barlang volt, és egy kő volt nekitámasztva. Így szólt Jézus: „Vegyétek el a követ!” Márta, a halottnak a testvére ezt mondta neki: „Uram, most már biztosan szaga van, hiszen ez már a negyedik nap.” Jézus így válaszolt neki: „Nem mondtam neked, hogy ha hiszel, látni fogod az Isten dicsőségét?” Elvették hát a követ. Jézus pedig felnézett az égre, és ezt mondta: „Atyám, hálát adok neked, hogy meghallgattál! Igaz, tudom, hogy mindig meghallgatsz. Ezt csak az itt álló sokaság miatt mondtam, hogy elhiggyék, hogy te küldtél engem.” És miután elmondta ezeket, hangosan ezt kiáltotta: „Lázár, jöjj ki!” A halott férfi ekkor kijött, a lába és a keze pólyákkal volt bekötve, az arca pedig egy kendővel volt körültekerve. Jézus ezt mondta: „Vegyétek le róla a pólyákat, hadd menjen!”” (János 11:30-44).
Az utolsó csodálatos őszibarack (nem sokkal Krisztus feltámadása után): „Amikor azonban reggeledett, Jézus ott állt a parton, de a tanítványok nem ismerték fel, hogy Jézus az. Jézus ekkor megkérdezte tőlük: „Gyermekeim, nincs mit ennetek?” Így válaszoltak neki: „Nincs.” Ezt mondta nekik: „Vessétek ki a hálót a csónak jobb oldalán, és lesz.” Ekkor kivetették, de behúzni már nem voltak képesek a tömérdek hal miatt. Ekkor az a tanítvány, akit Jézus szeretett, ezt mondta Péternek: „Az Úr az!” Amint Simon Péter meghallotta, hogy az Úr az, felvette a felsőruháját, mert meztelen volt, és belevetette magát a tengerbe. A többi tanítvány viszont a kis csónakkal ment, és vonszolták a halakkal telt hálót, mert nem voltak messze a szárazföldtől, csak mintegy 90 méterre" (János 21:4-8).
Jézus Krisztus sok más csodát tett. Ezek lehetővé teszik számunkra, hogy megerősítsük a hitünket, bátorítsunk minket, és bepillantást nyújtsunk a sok áldásba, amelyek a paradicsomban lesznek. János apostol írásbeli szavai nagyon jól összegzik azt a csodálatos számú csodát, amelyeket Jézus Krisztus tett, a garancia arra, hogy mi történik a paradicsomban: "De van még sok egyéb is, amit Jézus tett, amit ha valamikor teljes részletességgel megírnának, úgy vélem, maga a világ sem tudná befogadni a megírt tekercseket" (János 21:25).
A Biblia elemi tanítása
• Istennek van neve: Jehova. Egyedül csak Jehovát kell imádnunk. Minden életerővel szeretjük őt: "Méltó vagy, Jehova, igen, Istenünk, hogy tiéd legyen a dicsőség, a tisztelet és a hatalom, mert te teremtettél mindent, és minden a te akaratodból jött létre és lett megteremtve" (Ézsaiás 42: 8, Jelenések 4:11, Máté 22:37) (The Revealed Name; Worship Jehovah; In Congregation). Isten nem Szentháromság.
• Jézus Krisztus Isten egyetlen Fia abban az értelemben, aki közvetlenül Isten teremtette: ""Mit mondanak az emberek az Emberfiáról, ki ő?” Ők ezt mondták: „Némelyek azt, hogy Keresztelő János, mások, hogy Illés, megint mások, hogy Jeremiás vagy a próféták egyike.” Így szólt hozzájuk: „És szerintetek ki vagyok?” Simon Péter így válaszolt: „Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia.” Jézus erre ezt mondta neki: „Boldog vagy te, Simon, Jónás fia, mert nem test és vér nyilatkoztatta ki ezt neked, hanem az én égi Atyám"" (Máté 16:13-17, János 1:1-3). Jézus Krisztus nem a Mindenható Isten, és nem része a Szentháromságnak (Jesus Christ the Only Path; The King Jesus Christ).
• A szent szellem Isten aktív ereje. Ő nem személy, hanem személytelen erő: "Majd tűzlánghoz hasonló nyelvek váltak előttük láthatóvá, szétoszlottak, és mindegyikükre leereszkedett egy" (Cselekedetek 2:3). A Szentlélek nem része a Szentháromságnak.
• A Biblia Isten Igéje: "A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a kiigazításra, valamint a fegyelmezésre, hogy azt tegyük, ami igazságos. Így az Isten embere teljesen képesített, és minden jótettre hiánytalanul felkészített lesz" (2 Timóteusz 3: 16,17). Olvassuk el, tanulmányozzuk és alkalmazzuk az életünkben (Zsoltárok 1:1-3) (Read the Bible Daily).
• Csak a Krisztus áldozatában való hit lehetővé teszi a bűnök megbocsátását, majd a halálok gyógyítását és feltámadását: "Mert Isten annyira szerette a világot, hogy az egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz benne, ne pusztuljon el, hanem örök élete legyen" (János 3:16, Máté 20:28) (Jézus Krisztus halálának emléke (cikk); The Memorial of the Death of Jesus Christ (Slideshow)).
• Isten országa egy 1914-ben létrehozott mennyei kormány, és akinek a király Jézus Krisztus együtt 144.000 királyok és papok, akik alkotják az „Új Jeruzsálem” Krisztus menyasszonya. Ez a mennyei kormány el fogja pusztítani az emberi uralmat a "nagy nyomorúság": "Azoknak a királyoknak a napjaiban az ég Istene létrehoz egy királyságot, amely soha nem fog elpusztulni. Ez a királyság nem száll át más népre. Szétzúzza és megsemmisíti azokat a királyságokat, és egyedül ez a királyság marad meg örökké" (Jelenések 12:7-12; 21:1-4; Máté 6:9-10; Dániel 2:44) (The End of Patriotism; The King Jesus Christ; The Earthly Administration of the Kingdom of God).
• A halál az élet ellentéte. A lélek meghal és a szellem (az életerő) eltűnik: "Ne bízzatok a fejedelmekben,egyetlen emberben sem, hiszen nem tudnak megmenteni. Kimegy a szelleme, ő pedig visszatér a földbe, még aznap semmivé válnak gondolatai" (Zsoltárok 146:3,4, Prédikátor 3:19,20; 9:5,10).
• Az igazak és az igazak feltámadása lesz: "És reménykedem Istenben, mint ahogy ezek az emberek is, hogy lesz feltámadásuk mind az igazságosaknak, mind az igazságtalanoknak" (János 5: 28,29, ApCsel 24:15). A igazságtalanoknak fogják megítélni alapján viselkedésük uralkodása alatt 1000 éves (és nem a múltbeli viselkedés): "Majd láttam egy nagy fehér trónt és a rajta ülőt. Elmenekült előle a föld és az ég, és nem találtak számukra helyet. És láttam a halottakat, nagyokat és kicsiket a trón előtt állni, és tekercsek nyittattak fel. De felnyitottak egy másik tekercset is, az élet tekercsét. És megítélték a halottakat a tekercsekben megírtak alapján, a tetteik szerint. A tenger pedig kiadta a benne levő halottakat, és a halál és a sír is kiadta a benne levő halottakat, és megítélték őket egyénenként a tetteik szerint" (Jelenések 20:11-13) (The Administration of the Earthly Resurrection; The Earthly Resurrection; The Judgment of the unrighteous).
• Csak 144 ezer ember jön el a mennybe a Jézus Krisztussal. A Jelenések 7: 9-17-ben említett nagy tömeg azok, akik túlélni fogják a Nagy Megpróbáltatást és örökké élnek a Földi Paradicsomban: "És hallottam az elpecsételtek számát: 144 000, Izrael fiainak minden törzséből elpecsételve. (...) Ezek után láttam egy nagy sokaságot, melyet senki nem volt képes megszámolni, minden nemzetből, törzsből, népből és nyelvből. A trón előtt és a bárány előtt álltak, fehér köntösbe öltözve, és a kezükben pálmaágak voltak. (...) Én azonnal ezt mondtam neki: „Te tudod, uram.” Ő pedig így szólt hozzám: „Ezek azok, akik kijönnek a nagy nyomorúságból, és megmosták köntösüket, és megfehérítették a bárány vérében" (Jelenések 7:3-8; 14:1-5; 7:9-17) (The Heavenly Resurrection (144000); The Great Crowd).
• élünk utolsó napjaiban ez a rendszer a dolgok, amely véget ér a nagy nyomorúság (Máté 24,25; Márk 13, Lukács 21; Jel 19: 11-21). Krisztus Jelenléte (Parusia) 1914 óta láthatatlanul kezdődött, és ezer év végén fejeződik be: "Amikor az Olajfák hegyén ült, a tanítványok külön odamentek hozzá, és így szóltak: „Mondd meg nekünk, hogy mikor lesznek meg ezek, és mi lesz a jele a jelenlétednek és a világrendszer befejezésének?" (Máté 24: 3) (The King Jesus Christ; The Great Tribulation).
• Paradicsom ég lesz földi: "Erre egy hangot hallottam a trón felől, mely hangosan ezt mondta: „Isten sátora az emberekkel van, és ő velük fog lakni, ők pedig a népe lesznek, és maga Isten lesz velük. És letöröl minden könnyet a szemükről, és nem lesz többé halál, sem kesergés, sem kiáltás, sem fájdalom nem lesz többé. A korábbi dolgok elmúltak" (Jelenések 21:3,4) (The Release).
• Isten megengedte a gonoszt. Ez adta a választ az ördög kihívásának Jehova szuverenitása legitimációjára (1 Mózes 3:1-6). És hogy válaszoljon az ördög vádjával kapcsolatban az emberi lények integritására vonatkozóan (Jób 1:7-12; 2:1-6). Isten nem okoz szenvedést (Jakab 1:13). A szenvedések négy fő tényező eredménye: Sátán az ördög lehet az, aki a szenvedést okozza (de nem mindig) (Job 1:7-12; 2:1-6) (Satan Hurled). A szenvedés az Ádám bűnöző utódaink általános állapotának eredménye, amely öregkorba, betegségbe és halálba vezet minket (Róma 5:12, 6:23). A szenvedés a rossz emberi döntések eredménye lehet (a mi vagy a többi ember által) az Ádámtól örökölt bűnös állam miatt (Deuteronomy 32:5, Róma 7:19). A szenvedés olyan "előre nem látható események" eredménye lehet, rossz időben, rossz helyen (Ecclesiastes 9:11). A sors nem bibliai tanítás, nem "rendeltetés" a jó vagy a rossz, hanem a szabad akarat alapján úgy döntünk, hogy "jó" vagy "gonosz" -ot választunk ( Deuteronomy 30:15).
Tilos a Bibliában
A gyűlölet tilos: "Aki gyűlöli a testvérét, az mind gyilkos, és tudjátok, hogy egy gyilkosnak sincs örök élete" (1 János 3:15).
A gyilkosság tilos. A vallási gyilkosság tilos. Hazafias gyilkosság tilos: "Jézus akkor így szólt hozzá: „Tedd vissza kardodat a helyére, mert mindazok, akik kardot fognak, kard által
vesznek el" (Máté 26:52) (The End of Patriotism).
Lopás tilos: "Aki lop, többé ne lopjon, inkább
dolgozzon keményen, jó munkát végezve, hogy legyen mit adnia a szükségben levőknek" (Efézusok 4:28).
Tilos hazudni: "Ne hazudjatok egymásnak. Vegyétek le a régi egyéniséget
a szokásaival együtt" (Kolossé 3: 9).
Egyéb tilalmak:
"Ezért nekem az a döntésem, hogy ne háborgassuk a nemzetekből valókat, akik Istenhez térnek, hanem írjuk meg nekik, hogy tartózkodjanak a bálványok által szennyezett dolgoktól, a szexuális erkölcstelenségtől, a megfojtott állattól és a vértől" (Cselekedetek 15:19,20,28,29).
Olyan dolgok, amelyeket a bálványok megfertõztek: Ezek a "dolgok", amelyek a Biblia ellen irányuló vallási gyakorlatokhoz kapcsolódnak, a pogány ünnepek ünneplése. Ez lehet vallási rítus a levágás vagy a húsevés előtt: "Bármit megehettek, amit a húspiacon árulnak, ne kérdezősködjetek a lelkiismeretetek miatt, mert „Jehováé a föld, és minden, ami rajta van”. Ha egy nem hívő meghív benneteket, és ti el akartok menni, egyetek meg mindent, amit elétek tesz, ne kérdezősködjetek a lelkiismeretetek miatt. De ha valaki azt mondja nektek: „Áldozatként bemutatott étel ez”, ne egyetek amiatt, aki ezt mondta, és a lelkiismeret miatt. Nem a ti lelkiismeretetekre gondolok, hanem a másik emberére. Mert nem akarom, hogy a másik személy lelkiismerete megítéljen amiatt, ahogy a szabadságomat használom. Vajon jó, ha eszek, és hálát adok érte Istennek, ha mások viszont megítélnek emiatt?" (1Korintusz 10:25-30).
Ami a Biblia által elítélendő vallási gyakorlatokat illeti: "Ne kerüljetek felemás igába nem hívőkkel! Mert mi közös van az igazságosságban és a törvénytelenségben? Vagy mi köze van a világosságnak a sötétséghez? Továbbá lehet-e összhang Krisztus és Beliál között? Vagy mi közös lehet egy hívőben* és egy nem hívőben? És mi köze van Isten templomának a bálványokhoz? Mert mi egy élő Isten temploma vagyunk. Ahogy Isten mondta: „Közöttük fogok lakni, és közöttük fogok járni, Istenük leszek, és ők a népem lesznek.” „Így tehát jöjjetek ki közülük, és különítsétek el magatokat – ezt mondja Jehova –, és ne érintsétek többé a tisztátalant”, „és én befogadlak titeket”. „»És én az atyátok leszek, ti pedig a fiaim és a lányaim lesztek« – ezt mondja Jehova, a Mindenható" (2Korintusz 6:14-18).
Ne gyakorold a bálványimádást. Meg kell semmisíteni minden bálványos tárgyat vagy képet, keresztet, szobrot vallási célokra (Máté 7: 13-23). Ne gyakorold a spiritizmus: varázslat, mágia, asztrológia ... Az okkultizmussal kapcsolatos minden tárgyat el kell pusztítanunk (Cselekedetek 19:19, 20).
Nem szabad részt venni a vallási ünnepeken, amely nem tartja tiszteletben a bibliai elveket (1 Korinthus 10: 20-22). Ne nézzen filmeket, pornográf vagy erőszakos és megalázó képeket. A szerencsejátéktól, a kábítószer-használattól, mint például a marihuána, a betel, a dohány, az alkoholfogyasztás, a részegség, az orgiák: "Kérlellek azért titeket, testvérek, Isten könyörülete által, hogy mutassátok be testeteket élő, szent és Isten előtt elfogadható áldozatul. Így a gondolkodóképességeteket használva végeztek szent szolgálatot" (Róma 12: 1, Máté 5: 27-30, Zsoltárok 11: 5).
A szexuális erkölcstelenség (paráznaság): házasságtörés, nem házas szex (férfi / nő), férfi és női homoszexualitás, szexuális bántalmazás és perverz szexuális gyakorlatok: "Hát nem tudjátok, hogy igazságtalanok nem fogják örökölni Isten királyságát? Ne vezessenek félre titeket! Akik szexuális erkölcstelenségben élnek, bálványimádók, házasságtörők, homoszexuális aktusra kapható férfiak, homoszexuális férfiak, tolvajok, kapzsik, részegesek, és akik gyaláznak vagy zsarolnak másokat, nem fogják örökölni Isten királyságát" (1Korintusz 6:9,10). "A házasság legyen mindenki szemében tiszteletre méltó, és a házasélet beszennyezetlen, mert Isten meg fogja ítélni azokat, akik szexuális erkölcstelenséget követnek el vagy házasságtörők" (Héberek 13:4).
A Biblia elítéli a sokszínűséget, bárki ebben a helyzetben, aki Isten akaratát akarja, helyesbíteni kell helyzetét "csak az első feleségével maradva", akit feleségül vett (1 Timóteus 3: 2 "fakinek egy felesége van"). A maszturbáció tilos a Bibliában: "Ezért öljétek meg a földi testrészeiteket, nehogy szexuális erkölcstelenséget kövessetek el, tisztátalanok legyetek, féktelen szexuális vágyak ébredjenek bennetek, káros dolgok után áhítozzatok, vagy mohók legyetek, ami bálványimádás" (Kolosszé 3:5).
Tilos a vér enni, még terápiás körülmények között is (vérátömlesztés): "A húst azonban ne egyétek meg az életével, azaz a vérével együtt" (1Mózes 9:4) (The Sacred Blood; The Sacred Life).
A Biblia által elítélt minden dolgot nem írják le ebben a bibliai tanulmányban. A keresztény, aki elérte a érettséget és a bibliai elvek jó ismeretét, meg fogja ismerni a "jó" és "gonosz" közötti különbséget, még akkor is, ha nem közvetlenül íródott a Bibliában: "A szilárd eledel azonban érett embereknek való, azoknak, akiknek a használat során edzetté vált az érzékelőképességük, hogy különbséget tudjanak tenni a helyes és a helytelen között" (Héberek 5:14) (SPIRITUAL MATURITY).